Birtokvédelemmel kapcsolatos nyomtatványok
Lakossági tájékoztató a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) új szabályairól
A birtokvédelmi eljárás lényege, hogy a jegyző a birtokos kérésére a tényleges birtoklási helyzet alapján eltilthatja a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól, illetve elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását.
2015. március 1-jén lépett hatályba a Rendelet, amely speciális eljárási szabályok kidolgozásával szabályozza újra a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárást.
A birtokvédelmi ügyek jellegzetessége, hogy különös érdek fűződik a gyors határozathozatalhoz, ennek megfelelően a Rendelet elfogadásával a jogalkotó célja az eljárás felgyorsítása volt. A szabályozás újdonsága, hogy az eljárás lefolytatására a jegyzőnek mindössze tizenöt nap áll rendelkezésére: ebből az első tíz nap a bizonyítékok előterjesztésére nyitva álló idő, az ezután következő öt napon belül pedig a jegyzőnek a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján kell eldöntenie, hogy helyt ad-e a kérelemnek és határozatot hoz, vagy elutasítja azt.
A korábbiaktól eltérően határidő meghosszabbítására nincs lehetőség, tehát a jegyzőnek a birtokvitát azon bizonyítékok alapján kell eldöntenie, amelyeket a felek az eljárás bizonyítási szakaszában elé tárnak. Szintén új szabály, hogy az eljárás felfüggesztésére sincs mód.
Az eljárás változatlanul a jegyzőnél írásban vagy szóban előterjesztett kérelemmel indul A kérelemre vonatkozóan, azonban a kötelező tartalmi elemek taxatíve felsorolásra kerültek, és nagyon fontos, hogy hiánypótlásra nincsen lehetőség.
A Rendelet a korábbi szabályozással ellentétben immáron egyértelművé teszi, hogy birtokvédelmi ügyben a jegyző csupán kétféle határozatot hozhat: ha a kérelem megalapozott, elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy eltilthatja az ellenérdekű felet a jogsértő magatartás gyakorlásától. A jegyzőnek minden más esetben el kell utasítania a kérelmet.
Érdekesség, hogy más eljárási szabályoktól teljesen eltérően állapítja meg a Rendelet a kézbesítési vélelemre vonatkozó szabályt: ha a birtokvédelmi eljárás során született bármely határozat kézbesítése sikertelen, azt azon a napon kell kézbesítettnek tekinteni, amikor az a jegyzőhöz visszaérkezett.
dr. Tóth Krisztián
jegyző
A birtokvédelmi eljárás lényege, hogy a jegyző a birtokos kérésére a tényleges birtoklási helyzet alapján eltilthatja a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól, illetve elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását.
2015. március 1-jén lépett hatályba a Rendelet, amely speciális eljárási szabályok kidolgozásával szabályozza újra a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárást.
A birtokvédelmi ügyek jellegzetessége, hogy különös érdek fűződik a gyors határozathozatalhoz, ennek megfelelően a Rendelet elfogadásával a jogalkotó célja az eljárás felgyorsítása volt. A szabályozás újdonsága, hogy az eljárás lefolytatására a jegyzőnek mindössze tizenöt nap áll rendelkezésére: ebből az első tíz nap a bizonyítékok előterjesztésére nyitva álló idő, az ezután következő öt napon belül pedig a jegyzőnek a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján kell eldöntenie, hogy helyt ad-e a kérelemnek és határozatot hoz, vagy elutasítja azt.
A korábbiaktól eltérően határidő meghosszabbítására nincs lehetőség, tehát a jegyzőnek a birtokvitát azon bizonyítékok alapján kell eldöntenie, amelyeket a felek az eljárás bizonyítási szakaszában elé tárnak. Szintén új szabály, hogy az eljárás felfüggesztésére sincs mód.
Az eljárás változatlanul a jegyzőnél írásban vagy szóban előterjesztett kérelemmel indul A kérelemre vonatkozóan, azonban a kötelező tartalmi elemek taxatíve felsorolásra kerültek, és nagyon fontos, hogy hiánypótlásra nincsen lehetőség.
A Rendelet a korábbi szabályozással ellentétben immáron egyértelművé teszi, hogy birtokvédelmi ügyben a jegyző csupán kétféle határozatot hozhat: ha a kérelem megalapozott, elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy eltilthatja az ellenérdekű felet a jogsértő magatartás gyakorlásától. A jegyzőnek minden más esetben el kell utasítania a kérelmet.
Érdekesség, hogy más eljárási szabályoktól teljesen eltérően állapítja meg a Rendelet a kézbesítési vélelemre vonatkozó szabályt: ha a birtokvédelmi eljárás során született bármely határozat kézbesítése sikertelen, azt azon a napon kell kézbesítettnek tekinteni, amikor az a jegyzőhöz visszaérkezett.
dr. Tóth Krisztián
jegyző
Űrlap közigazgatási szerv határozatának bírósági felülvizsgálata iránti keresetlevél beterjesztéséhez
Letöltés
Űrlap keresetlevél beterjesztéséhez jegyző birtokvédelmi határozatának megváltoztatása iránti perben
Letöltés
Az űrlapok az ÁNYK nyomtatványkitöltő programmal tölthetők ki.
