Széchenyi 2020

Helyi klímastratégia jóváhagyása, avagy helyzetértékelés és feladatlista Mórahalom városvezetése számára KEHOP-1.2.1-2018-00031

Mórahalom Város Önkormányzata sikeresen pályázott a SZÉP-KÖR Környezetvédelmi és Városszépészeti egyesülettel konzorciumban a KEHOP-1.2.1-18-2018-00031 azonosítószámú és „Helyi klímastratégiák kidolgozása, valamint a klímatudatosságot erősítő szemléletformálás elnevezésű pályázatával (KEHOP-1.2.1-2018-00031) és 19.119.595 Ft támogatásban részesült.

A pályázat keretében számos klímatudatossággal kapcsolatos szemléletformálási program valósul meg: iskolai tanulmányi versenyek, iskolai tanulmányi kirándulások, ismeretterjesztő kiadvány és médiakampány készül, több városi rendezvényen szemléletformáló program és verseny kerül megszervezésre.

A pályázat egyik fontos része a város klímastratégiájának elkészítése. Hazánk globális és európai léptékben is különösen sérülékeny területnek számít az éghajlatváltozás várható hatásait tekintve. A klímaváltozás mérséklésében minden embernek van felelőssége, elérhetők kedvező hatások globális, kormányzati, megyei és helyi szinten is. Fontos a helyben jelentkező káros hatások megismerése és lehetőség szerinti kiküszöbölése, mely települési szinten eredményesen megvalósítható.

A helyi klímastratégia bemutatja Mórahalom klímaváltozás szempontjából érintett területeit, eddigi intézkedéseit, megadja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás helyi lehetőségeit és az üvegházhatású gázok csökkentését elősegítő beavatkozások módjait.

Mórahalom város elkészített klímastratégiája a Klímabarát Települések Szövetsége által közzétett Módszertani Útmutató alapján készült, amelynek a tartalmi elvárásai a pályázati felhívás követelményeivel is összhangban vannak. A megyei szintű klímastratégiák is ezen elv alapján készültek el.

A pályázat részeként a város honlapján megjelent egy kérdőív a klímaváltozás kapcsán, melyben a kitöltők nagy része úgy nyilatkozott, hogy hallott már a klímaváltozásról, és elismerik, hogy már jelenleg is hatással van az életükre. Sokuk szerint szükséges az önkormányzatnak helyi szinten is lépéseket tennie a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodáshoz. Erre jó kiinduló alap az elkészült klímastratégia. A megnevezésre került klímavédelmi/alkalmazkodási/szemléletformálási intézkedések több ponton is illeszkednek az országos, megyei, illetve helyi fejlesztési stratégiák/dokumentumok céljaihoz.



HELYZETÉRTÉKELÉS és FELADATOK:



1. Az üvegházhatású gázok csökkentését elősegítő beavatkozások

A mitigációs vizsgálatok során egy település üvegházgáz kibocsájtását

vizsgálták, és azonosították a legnagyobb fogyasztási és kibocsájtási

tényezőket. Az alábbi szektorok szerinti felbontást vizsgálták:

  • Lakosság
  • Önkormányzat
  • Ipar
  • Szolgáltató szektor
  • Mezőgazdaság
  • Közvilágítás


Energia:

Mórahalom településen, hasonlóan az Alföldi városok modelljéhez és a hazai átlaghoz a legnagyobb mennyiségű és mérhető üvegházgáz kibocsájtásért az energetikai szektor és az ipar, valamint a lakosság energiafogyasztása felel. Hőenergia oldalon megfordul a reláció, a lakosság földgázfogyasztás az első helyen, míg az ipar a második helyen szerepel.


Közlekedés:

A közlekedés összesített kibocsájtása kb. hatoda az energetikai értékeknek, és egy hasonló méretű és adottságú várossal megegyező nagyságú. Az utak forgalmán felül számításba vették a helyi lakosok településen kívülre történő ingázását, illetve a helyben regisztrált gépjárművek éves futásteljesítményét.


Mezőgazdaság:

Bár Mórahalom lakossága jelentős mértékben a mezőgazdasági termelésből él, így adaptációs szempontból érintettebb a klímastratégiában, az összesített kibocsájtás kétharmada a szerves és műtrágya emisszióból keletkezik. Bár a mezőgazdaság kibocsájtási aránya helyben magasabb, mint egy ipari városé, mértékét tekintve nem ez az a terület, ahol a szén-dioxid kibocsájtás csökkentését javasoljuk.



Szén-dioxid elnyelés:

Az Alföld egészére jellemző a gyér erdősültség a nagy kiterjedésű erdőfelületek hiánya, így a rendelkezésre álló 91 hektár zöldterület éves szinten csak a városi kibocsájtás töredékéről tud gondoskodni.

A klímastratégia rávilágított, hogy a legnagyobb mértékben a közlekedés és az energetika vonalán lehet racionálisan csökkenteni az üvegházgáz kibocsájtást:

• folytatni szükséges a megújuló erőforrások alkalmazását, melyben Mórahalom település eddig is élen járt

• további energiahatékonysági intézkedések, fejlesztések megvalósítása szükséges.

• elektromos autók elterjesztése

• klímatudatos útépítés kül- és belterületen

• további kerékpárutak építése

• vízgazdálkodási és lokális vízvédelmi fejlesztések

• zöldfelületek, erdősítés növelése

• helyi, körkörös gazdaságra építő, a hulladék újrahasznosítást és erőforrásként való értékesítését előtérbe helyező program megvalósítása,


A településről összességében elmondható, hogy Mórahalom a megújuló erőforrások városa.

Mórahalom már eddig is sikeresen alakította ki rövid és középtávon a klímaváltozás negatív hatásai elleni alkalmazkodás alapját képező társadalmi, gazdasági és tájvédelmi rendszereit, melyet a lakosság szemléletformálásával és jelentős mértékű és eredményű dekarbonizációs beruházásokkal támogatott meg (pl: geotermikus kaszkádrendszer, napelempark, középületek energetikai felújításai, LED közvilágítás,…stb.). A település hosszútávú céljaival eredményesen veszi fel a harcot klímaváltozással és a megye, valamint a Dél- Alföldi régió mintapéldája az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén.

2. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás helyi lehetőségeit Az adaptációs elemzésben a klímaváltozás rövidtávon nem megváltoztatható hatásaihoz való alkalmazkodás lehetőségeit vizsgálták.

A település esetében az alábbi fő kockázati tényezőket azonosították:

• Aszály

• Hőhullámok

• Egészségügyi dimenzió

• Természetes élőhelyek kitettsége

• Viharkockázat


Aszály:

Mivel a helyi lakosság jelentős része a mezőgazdaságból él, kiemelten fontos tényező a települést érintő aszályhatás. Ahogyan a klímastratégiában is bemutatásra került a települést országosan az átlagosnál sűrűbben érintik az aszályok, az év 12 hónapjából jellemzően 5-6 hónap is csapadékmentes lehet.



Hőhullámok:

Az évi átlaghőmérséklet emelkedése, a hőhullámos napok számának növekedése a Dél-Alföld térségében volt a legkifejezettebb az elmúlt évtizedekben és itt várható ezen mutatók további extrém növekedése is. Egyértelműen kimutatható, hogy a Mórahalmon, akárcsak az ország és az Alföld déli régióiban egyaránt, már rövidtávon is számolhatunk a hőhullámos napok ugrásszerű növekedésével, s közép, illetve hosszú távon drámaian, akár évi 30 nappal is nőhet a hőhullámos napok száma.



Egészségügyi dimenzió:

A gazdaság érzékenységét sok tekintetben az azt működtető lakosság érzékenysége határozza meg. A munkavállalók átlagos életkora és ellenálló képességük kiemelten fontos, ugyanis a hosszantartó hőhullámos időszakok alatt is folytatni kell a termelést, ami a gazdasági szereplők számára többlet kiadásokat jelent a termelékenység, és az alkalmazottak egészségügyi állapotának megőrzése érdekében.

• Védőital biztosítása

• Klimatizáció bevezetése vagy fejlesztése

• Munkarend változtatás a későbbi órákra

• Drasztikus munkaidő csökkentés


Természetes élőhelyek kitettsége:

A település bővelkedik a védett és különösen értékes természeti élőhelyekben.

Ilyenek pl.

• A Körös éri tájvédelmi körzet élővilága,

• A Nagyszéksós- tó

• A Madarász- tó

• A Csipak-

• és Tanaszi semlyék



Mivel a hőhullámok mellé jelentős aszálykitettség is társul a térségben, ezért az Alföldre jellemző szárazságtűrő fajok esetében is jelentős pusztulásra kell számítanunk, s a gyérülő növényzet az őshonos állatok kitettségét is jelentősen növeli.

Viharkockázat:

A település az átlagosnál jobb képet fest. A viharkockázat a NATÉR elemzése alapján is alacsonyabb a kistérségben, de előfordulhatnak belvizek, özönvízszerű esőzések és egyéb pusztító hatások.


Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás helyi lehetőségei lehetnek az alábbi infrastruktúrát érintő beruházások is:

• a jövőben várható aszályhelyzetekre, ivóvízhiányra és talajvízszintcsökkenésre felkészülve a település kialakítja fenntartható vízgazdálkodási tervét, melynek köszönhetően a csapadékmentes hónapokban az ivóvíz és öntözővíz szükséget biztosan fedezhető, úgy, hogy öntözési célokra a lehető legkevesebb ivóvizet kelljen elhasználni (helyi esővízgyűjtők, dedikált öntözővíz tározók, záportározók létesítése, ivóvízvédelmi és takarékossági programok végrehajtása)

• szennyvíz elvezető rendszer/hálózat fejlesztése (gyökérmezős szikkasztás, tisztítóközpontos rendszer, háztáji egyedi víztisztítók telepítése, stb.)

• esővíz elvezető rendszer/hálózat fejlesztése

• felszíni vízelvezető rendszerek fejlesztése, víz visszatartás, hasznosítás

• települési esővíz vagy öntözővíz tározó rendszer kiépítése

• a hőségriadó tervek és viharkártervek létrehozása, a katasztrófavédelem, az önkormányzat, a tanyagondnokság és a népegészségügy kommunikációjának javítása és az extrém időjárási események monitoringjának és előrejelzésének ismertebbé tétele a lakosság körében

• folyamatos lakossági szemléletformáló programok szervezése és lebonyolítása

• fenntartható területhasználatot támogató tájtervezési stratégia, területrendezési terv kialakítása

• barnamezős területek rekultivációja, használatból kivont régi ingatlanok bontása, területek kármentesítése, új, energiahatékonyabb épület építésével a terület újbóli hasznosítása

• zöldterületek fejlesztése

• belterületi parkosítás, magas széndioxid megkötő képességű, többszintes növényzet telepítése, fenntartható tájgazdálkodás meghonosítása

• vízparti élőhelyek megóvását célzó intézkedések (Pl. Nagyszéksós-tó, Madarász tó)

• időskorúak nappali ellátásának fejlesztése az éghajlatváltozás kedvezőtlen közegészségügyi hatásainak mérséklése érdekében

• energiatudatosság ösztönzése és energetikai szemléletformálás,