Mórahalom és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás - megszűnt szervezet
Mórahalom és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás bemutatása
A lakosság ivóvízzel való ellátása a legfontosabb közszolgáltatások egyike, amely nélkülözhetetlen emberi szükségletet és társadalmi-közegészségügyi igényt elégít ki. Magyarország számos településén az ivóvíz minősége nem felelt meg az európai uniós és az ezzel összhangban lévő hazai előírásoknak.
A Dél-alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Programjának megvalósítására a KEOP 7.1.3.0 pályázat konstrukció keretében kínált támogatási lehetőséget az Európai Unió és a Magyar Állam. KEOP Projekt által kitűzött cél volt, hogy a régió összes településén lehetővé váljon az egészséges ivóvíz szolgáltatása, melynek minősége megfelel a 201/2001. (X.25.) Kormányrendeletben meghatározott kémiai komponensek határértékeinek, valamint, hogy javuljon a települési ivóvíz szolgáltatás minősége és üzembiztonsága, csökkenjen a másodlagos szennyeződések lehetősége és a vízveszteség mértéke.
„Mórahalom és Térsége Ivóvízminőség-javító program” című projekt 2009 áprilisában vette kezdetét. A fejlesztésben tíz település vett részt: Ásotthalom, Bordány, Domaszék, Forráskút, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés és Zákányszék települések, melyek a projekt megvalósításának és a fenntartási időszak idejére önkormányzati társulást hoztak létre.
Mórahalom és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás
(Székhelye: 6782 Mórahalom, Millenniumi sétány 2.).
A tagok 2010. február 17-én Társulási megállapodást kötöttek, melyben kimondták, hogy a Társulást egy közös cél és feladat – ivóvízminőség-javítás – megvalósítása érdekében hozták létre.
A Társulás munkaszervezeti feladatait a Társulás székhelyönkormányzatának polgármesteri hivatala a Mórahalmi Polgármesteri Hivatal látta el.
A Társulás döntéshozó szerve a – 10 tagtelepülés képviselőiből álló – Társulási Tanács volt.
Megvalósult fejlesztések
A megvalósítás során a beruházásban részt vevő településeken sor került a vízellátó hálózat bővítésére és a meglévő vezetékek rekonstrukciójára. A megvalósításra kerülő műszaki megoldások a települések saját vízbázisára alapozott úgynevezett önálló ivóvízellátó művek létesítése, amelyben a helyben, a kutakkal felszínre hozott rétegvizet, nyersvizet hozzuk előírásoknak megfelelő állapotba.
Vízellátó hálózat építésének általános ismertetése
A fejlesztés során kiépítésre került a települések bizonyos, eddig hálózati vízzel ellátatlan külterületi részein a vízellátó hálózat.
A rekonstrukció során a települések egyes belterületi részein a meglévő ivóvíz gerincvezeték, és az elavult anyagú csövek esetében az ingatlanok teljes ivóvízbekötésének kicserélése történt. A vízvezetékek rekonstrukciója részben a meglévő vezetékek elbontásával és helyette új építésével, vagy a régi vezeték mellé történő új építésével történt.
Vízkezelési technológia általános ismertetése
A települési kutakból kinyert, vízmű telepre beérkező nyersvizet a nyersvíztároló medencébe vezetjük és ejektoros levegő bekeverő berendezéssel eltávolítjuk a vízben oldott gázokat. A nyersvízmedencéből nyomásfokozó technológiai szivattyú továbbítja a nyers, gáztalanított vizet az épületben elhelyezett szűrőtartályokra. A víz vas-, mangán, ammónium- és arzéntartalmát az új víztisztítási technológia csökkenti le az előírásoknak megfelelő és biztonságosan fogyasztható szintre.
A víz tisztítása során a technológiai szivattyú nyomóvezetékébe kálium-permanganát oxidálószert és klórgázt adagolunk. A hatékony vegyszer bekeverést a beépített statikus keverővel biztosítjuk. A kálium-permanganát hatására a víz vas-, mangán- és arzénionjai oxidálódnak és a szűrőkön csapadékként leválasztásra kerülnek. A klórgáz hatására az ún. törésponti klórozás eredményeként a víz oldott ammónium tartalma csökkenthető. A technológiai sor végére telepített arzénszelektív töltet hatékonyan köti meg a víz maradék arzéntartalmát.
Az új szűrési technológia 2 + 2 + 1 tartály összeállításban épült ki. Ez 2 db párhuzamosan épített homokszűrő tartályból és az azt követő 2 db aktívszén (GAC) adszorber tartályból, valamint a két szűrősor közös ágában kiépített arzénszelektív adszorber töltetet tartalmazó tartályból áll.
A szűrést és adszorpciót követően a víz mikrobiológiai tisztaságát UV berendezéssel, majd klórdioxid vagy klórgáz adagoló segítségével utóklórozással biztosítjuk. A kémiai és mikrobiológiai szempontból megfelelő minőségű tisztított ivóvíz a tisztavíz medencébe, majd nyomásfokozó hálózati szivattyúkkal a lakossági ivóvízhálózatba kerül.
A technológiai töltetek felületéről a szűrt, megkötött csapadékot rendszeres időközönként le kell mosni, öblíteni. Az udvartéren ülepítő műtárgy létesült (dekantáló medence), amely elsődleges célja a szűrők öblítése során keletkező használt vizek tárolása, kiülepítése, másodlagos funkciója a gépházi padlóösszefolyók vizének gyűjtése, továbbá havária esetében a rendkívüli többlet vizek tárolása. A műtárgyból az ülepített víz az átemelését követően gravitációs úton vagy szivattyúval a befogadó csatornába, a csapadékvíz-elvezető hálózatba, illetve - Öttömös esetében - szikkasztó árokba kerül. Az előülepített iszap fogadására, szárítással történő sűrítésére és átmeneti tárolására új műtárgy létesült (iszap szikkasztó-szárító tálca).
A víztisztítási technológia korszerű távfelügyeleti rendszere segítségével távolról is üzemeltethető, a szükséges technológiai paramétereket és hibajeleket a vízmű munkatársai a diszpécserközpontokban ellenőrizni tudják.
A fejlesztés eredményeként az ivóvíz minősége megfelel az Európai Uniós szabványokban foglaltaknak, a benne lévő kémiai anyagok mindegyike határérték alatti mért értéket mutat. Mórahalom és térsége lakossága megfelelő minőségű ivóvízzel történő, hosszú távú, biztonságos vízellátása ezáltal megvalósult.
1. ÁSOTTHALOM településen történt fejlesztések
A vízellátás biztonsága érdekében a meglévő és a termelésben továbbra is résztvevő 2 db kút kútfej gépészete felújításra került, valamint a jelenleg üzemelő ivóvíztermelő kúthoz 809 m hosszú kútbekötő vezeték került kiépítésre, melyen keresztül új kútszivattyúk juttatják el a nyersvizet a víztisztító technológiai épületbe. A kiépített technológia 50 m3/óra kapacitású és 5 db szűrőtartállyal rendelkezik, amely a víz vas-, mangán, ammónium- és arzéntartalmát csökkenti le az előírásoknak megfelelő és biztonságosan fogyasztható szintre. A technológia kiépítésével összefüggésben felújításra és kibővítésre került az üzemviteli épület. Szintén a technológiához kapcsolódóan a vízmű telep udvarán felújításra került 1-1 db 75 m3 nagyságú nyersvíztároló és tisztavíztároló medence, valamint megépült 2 db 40 m3 nagyságú iker kialakítású dekantáló és iszaptároló medence a használt- és többletvizek tárolására és ülepítésre, továbbá 1 db 2,2 m3 nagyságú iszapszikkasztó tálca az iszap fogadására és átmeneti tárolására.
A vízellátó hálózat fejlesztése során az eddig ellátatlan Kissor és Gátsor településrészekre kiépült a vízellátó gerincvezeték 24,3 km hosszúságban. A beruházásból 171 db lakossági vízbekötés épült meg.
A település belterületén 3,9 km hosszúságban történt vezetékrekonstrukció összesen 122 db lakossági vízbekötés cserével.
2. BORDÁNY településen történt fejlesztések
A vízellátás biztonsága érdekében 1 db új víztermelő kút létesült a vízmű telepen belül 283 m talpmélységgel, valamint a meglévő és a termelésben továbbra is résztvevő kút kútfej gépészete felújításra került. A nyersvizet a víztisztító technológiai épületbe új kútszivattyú juttatja el. A kiépített technológia 50 m3/óra kapacitású és 5 db szűrőtartállyal rendelkezik, amely a víz vas-, mangán, ammónium- és arzéntartalmát csökkenti le az előírásoknak megfelelő és biztonságosan fogyasztható szintre. A technológia kiépítésével összefüggésben új üzemviteli épület épült. Szintén a technológiához kapcsolódóan a vízmű telep udvarán 1 db új 50 m3 nagyságú nyersvíztároló és 1 db új 58 m3 nagyságú tisztavíztároló medence épült, valamint megépült 2 db 40 m3 nagyságú iker kialakítású dekantáló és iszaptároló medence a használt- és többletvizek tárolására és ülepítésre, továbbá 1 db 1,9 m3 nagyságú iszapszikkasztó tálca az iszap fogadására és átmeneti tárolására.
A vízellátó hálózat fejlesztése során az eddig ellátatlan Kiskertek településrészre kiépült a vízellátó gerincvezeték 6,2 km hosszúságban. A beruházásból 123 db lakossági vízbekötés épült meg.
A település belterületén 1 km hosszúságban történt vezetékrekonstrukció összesen 190 db lakossági vízbekötés cserével.
3. DOMASZÉK településen történt fejlesztések
A vízellátás biztonsága érdekében 1 db új víztermelő kút létesült a vízmű telepen belül 281 m talpmélységgel, valamint a meglévő és a termelésben továbbra is résztvevő kút kútfej gépészete felújításra került. A nyersvizet a víztisztító technológiai épületbe új kútszivattyú juttatja el. A kiépített technológia 70 m3/óra kapacitású és 5 db szűrőtartállyal rendelkezik, amely a víz vas-, mangán, ammónium- és arzéntartalmát csökkenti le az előírásoknak megfelelő és biztonságosan fogyasztható szintre. A technológia kiépítésével összefüggésben új üzemviteli épület épült. Szintén a technológiához kapcsolódóan a vízmű telep udvarán 1 db új 100 m3 nagyságú nyersvíztároló és 1 db új 120 m3 nagyságú tisztavíztároló medence épült, valamint megépült 2 db 63 m3 nagyságú iker kialakítású dekantáló és iszaptároló medence a használt- és többletvizek tárolására és ülepítésre, továbbá 1 db 2,4 m3 nagyságú iszapszikkasztó tálca az iszap fogadására és átmeneti tárolására.
A vízellátó hálózat fejlesztése során az eddig ellátatlan Kiskertek településrészre kiépült a vízellátó gerincvezeték 11,5 km hosszúságban. A beruházásból 219 db lakossági vízbekötés épült meg.
A település belterületén 2,3 km hosszúságban történt vezetékrekonstrukció összesen 77 db lakossági vízbekötés cserével.
4. FORRÁSKÚT településen történt fejlesztések
A vízellátás biztonsága érdekében 1 db új víztermelő kút létesült a vízmű telepen belül 353 m talpmélységgel, valamint a meglévő és a termelésben továbbra is résztvevő kút kútfej gépészete felújításra került. A nyersvizet a víztisztító technológiai épületbe új kútszivattyú juttatja el. A kiépített technológia 45 m3/óra kapacitású és 5 db szűrőtartállyal rendelkezik, amely a víz vas-, mangán, ammónium- és arzéntartalmát csökkenti le az előírásoknak megfelelő és biztonságosan fogyasztható szintre. A technológia kiépítésével összefüggésben új üzemviteli épület épült. Szintén a technológiához kapcsolódóan a vízmű telep udvarán 1 db új 50 m3 nagyságú nyersvíztároló és 1 db új 58 m3 nagyságú tisztavíztároló medence épült, valamint megépült 2 db 40 m3 nagyságú iker kialakítású dekantáló és iszaptároló medence a használt- és többletvizek tárolására és ülepítésre, továbbá 1 db 1,4 m3 nagyságú iszapszikkasztó tálca az iszap fogadására és átmeneti tárolására.
A település belterületén 1,1 km hosszúságban történt vezetékrekonstrukció összesen 52 db lakossági vízbekötés cserével.
5. MÓRAHALOM településen történt fejlesztések
A vízellátás biztonsága érdekében 2 db új víztermelő kút létesült 260 m talpmélységgel, valamint a meglévő és a termelésben továbbra is résztvevő kutak kútfej gépészete felújításra került, valamint 1 113 m hosszú kútbekötő vezeték került kiépítésre. A nyersvizet a víztisztító technológiai épületbe új kútszivattyúk juttatják el. A kiépített technológia 95 m3/óra kapacitású és 5 db szűrőtartállyal rendelkezik, amely a víz vas-, mangán, ammónium- és arzéntartalmát csökkenti le az előírásoknak megfelelő és biztonságosan fogyasztható szintre. A technológia kiépítésével összefüggésben felújításra és kibővítésre került az üzemviteli épület. Szintén a technológiához kapcsolódóan a vízmű telep udvarán felújításra került 1-1 db 125 m3 nagyságú nyersvíztároló és tisztavíztároló medence, valamint megépült 2 db 82 m3 nagyságú iker kialakítású dekantáló medence a használt- és többletvizek tárolására és ülepítésre, továbbá 1 db 3,9 m3 nagyságú iszapszikkasztó tálca az iszap fogadására és átmeneti tárolására.
A vízellátó hálózat fejlesztése során az eddig ellátatlan Kiskertek és külterületi (II-VII. kerület) településrészekre kiépült a vízellátó gerincvezeték 26,9 km hosszúságban. A beruházásból 392 db lakossági vízbekötés épült meg.
A település belterületén 5,3 km hosszúságban történt vezetékrekonstrukció összesen 259 db lakossági vízbekötés cserével.
6. ÖTTÖMÖS településen történt fejlesztések
A projekt eredményeként a lakossági ivóvizet egy teljesen új, az Európai Unió előírásainak megfelelő ivóvizet produkáló víztisztítási technológia és egy felújított vízellátó rendszer biztosítja.
A vízellátás biztonsága érdekében 1 db új víztermelő kút létesült a vízmű telepen belül 245 m talpmélységgel, valamint a meglévő és a termelésben továbbra is résztvevő kút kútfej gépészete felújításra került. A nyersvizet a víztisztító technológiai épületbe új kútszivattyú juttatja el. A kiépített technológia 18 m3/óra kapacitású és 5 db szűrőtartállyal rendelkezik, amely a víz vas-, mangán, ammónium- és arzéntartalmát csökkenti le az előírásoknak megfelelő és biztonságosan fogyasztható szintre. A technológia kiépítésével összefüggésben új üzemviteli épület épült. Szintén a technológiához kapcsolódóan a vízmű telep udvarán 1 db új 25 m3 nagyságú nyersvíztároló és 1 db új 30 m3 nagyságú tisztavíztároló medence épült, valamint megépült 2 db 16 m3 nagyságú iker kialakítású dekantáló és iszaptároló medence a használt- és többletvizek tárolására és ülepítésre, továbbá 1 db 1 m3 nagyságú iszapszikkasztó tálca az iszap fogadására és átmeneti tárolására.
A település belterületén 654 m hosszúságban történt vezetékrekonstrukció összesen 17 db lakossági vízbekötés cserével.
7. PUSZTAMÉRGES településen történt fejlesztések
A vízellátás biztonsága érdekében 2 db új víztermelő kút létesült a vízmű telepen belül 299 m és 325 m talpmélységgel. A kiépített technológia 32 m3/óra kapacitású és 5 db szűrőtartállyal rendelkezik, amely a víz vas-, mangán, ammónium- és arzéntartalmát csökkenti le az előírásoknak megfelelő és biztonságosan fogyasztható szintre. A technológia kiépítésével összefüggésben új üzemviteli épület épült. Szintén a technológiához kapcsolódóan a vízmű telep udvarán felújításra került 1 db 20 m3 nagyságú nyersvíztároló és 1 db 50 m3 nagyságú új tisztavíztároló medence, valamint megépült 2 db 27 m3 nagyságú iker kialakítású dekantáló és iszaptároló medence a használt- és többletvizek tárolására és ülepítésre, továbbá 1 db 1,7 m3 nagyságú iszapszikkasztó tálca az iszap fogadására és átmeneti tárolására.
A település belterületén 1,2 km hosszúságban történt vezetékrekonstrukció összesen 44 db lakossági vízbekötés cserével.
8. RUZSA településen történt fejlesztések
A vízellátás biztonsága érdekében 1 db új víztermelő kút létesült a vízmű telepen belül 280 m talpmélységgel, valamint a meglévő és a termelésben továbbra is résztvevő kút kútfej gépészete felújításra került. 899 m hosszú kútbekötő vezeték került kiépítésre, melyen keresztül új kútszivattyúk juttatják el a nyersvizet a víztisztító technológiai épületbe. A kiépített technológia 35 m3/óra kapacitású és 5 db szűrőtartállyal rendelkezik, amely a víz vas-, mangán, ammónium- és arzéntartalmát csökkenti le az előírásoknak megfelelő és biztonságosan fogyasztható szintre. A technológia kiépítésével összefüggésben felújításra került az üzemviteli épület. Szintén a technológiához kapcsolódóan a vízmű telep udvarán felújításra került 1-1 db 25 m3 nagyságú nyersvíztároló és tisztavíztároló medence, valamint megépült 2 db
29 m3 nagyságú iker kialakítású dekantáló medence a használt- és többletvizek tárolására és ülepítésre, továbbá 1 db 2,9 m3 nagyságú iszapszikkasztó tálca az iszap fogadására és átmeneti tárolására.
A település belterületén 768,9 m hosszúságban történt vezetékrekonstrukció összesen 20 db lakossági vízbekötés cserével.
9. ÜLLÉS településen történt fejlesztések
A vízellátás biztonsága érdekében 1 db új víztermelő kút létesült 313 m talpmélységgel, valamint a meglévő és a termelésben továbbra is résztvevő kutak kútfej gépészete felújításra került. A nyersvizet a víztisztító technológiai épületbe új kútszivattyúk juttatják el. A kiépített technológia 42 m3/óra kapacitású és 5 db szűrőtartállyal rendelkezik, amely a víz vas-, mangán, ammónium- és arzéntartalmát csökkenti le az előírásoknak megfelelő és biztonságosan fogyasztható szintre. A technológia kiépítésével összefüggésben új üzemviteli épület épült. Szintén a technológiához kapcsolódóan a vízmű telep udvarán 1 db új 50 m3 nagyságú nyersvíztároló és 1 db új 58 m3 nagyságú tisztavíztároló medence épült, valamint megépült 2 db 34 m3 nagyságú iker kialakítású dekantáló medence a használt- és többletvizek tárolására és ülepítésre, továbbá 1 db 2,2 m3 nagyságú iszapszikkasztó tálca az iszap fogadására és átmeneti tárolására.
A vízellátó hálózat fejlesztése során az eddig ellátatlan Siposmalom-tanyaközpont településrészre kiépült a vízellátó gerincvezeték 6,7 km hosszúságban. A beruházásból 37 db lakossági vízbekötés épült meg.
A település belterületén 1,7 km hosszúságban történt vezetékrekonstrukció összesen 103 db lakossági vízbekötés cserével.
10. ZÁKÁNYSZÉK településen történt fejlesztések
A vízellátás biztonsága érdekében 1 db új víztermelő kút létesült a vízmű telepen belül 306 m talpmélységgel, valamint a meglévő és a termelésben továbbra is résztvevő kút kútfej gépészete felújításra került. A nyersvizet a víztisztító technológiai épületbe új kútszivattyú juttatja el. A kiépített technológia 25 m3/óra kapacitású és 5 db szűrőtartállyal rendelkezik, amely a víz vas-, mangán, ammónium- és arzéntartalmát csökkenti le az előírásoknak megfelelő és biztonságosan fogyasztható szintre. A technológia kiépítésével összefüggésben üzemviteli épület épült. Szintén a technológiához kapcsolódóan a vízmű telep udvarán 1 db új 25 m3 nagyságú nyersvíztároló és 1 db új 30 m3 nagyságú tisztavíztároló medence épült, valamint megépült 2 db 21 m3 nagyságú iker kialakítású dekantáló medence a használt- és többletvizek tárolására és ülepítésre, továbbá 1 db 1,7 m3 nagyságú iszapszikkasztó tálca az iszap fogadására és átmeneti tárolására.
A település belterületén 1 km hosszúságban történt vezetékrekonstrukció összesen 67 db lakossági vízbekötés cserével.
A projekt finanszírozása:
Támogató: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (1011 Budapest, Fő utca 44-50.)
Irányító Hatóság: Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság (1134 Budapest, Váci út 45.)
A projekt nettó összköltsége 6.350.561.063,-Ft,
melyből Európai Uniós és hazai költségvetésből támogatás: 6.349.268.657,-Ft
Társulási önerő nettó 1.292.406,- Ft volt.
A projektberuházás költsége 99,9%-ban támogatott volt Európai Uniós (KEOP, KEHOP) és hazai központi költségvetési támogatásból.
A projekt pénzügyi elszámolása a támogató felé megtörtént 2018. évben, valamint az előírt 5 éves fenntartási időszak lezárult 2023. november 12-vel.
Miniszterelnökség Közműfejlesztési és Hulladékgazdálkodási Végrehajtási Főosztály zárójegyzőkönyvben nyilatkozta (kelt:2023. december 18, iktszám:KHVF/261/2023-ME), hogy a „Kedvezményezett a Támogatási szerződésben, és a vonatkozó Pályázati felhívásban és Útmutatóban meghatározott kötelezettségeit teljesítette, így a támogatott projekt lezártnak minősül.”
Társulás megszűnése:
A Társulás elvégezte a létrehozásának célját szolgáló Mórahalom és Térsége Ivóvízminőség-javító beruházást.
A Társulás működésének célja megszűnt, melyre tekintettel a tagönkormányzatok a Társulást 2024. május 31. napjával megszüntették.
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 6.§ (1) bekezdése alapján „víziközmű kizárólag az állam és települési önkormányzat tulajdonába tartozhat”.
Mórahalom és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás a beruházás befejezésekor (2018. évben) a vagyont térítésmentesen átadta a tagönkormányzatoknak a településeken végzett beruházási értéknek megfelelően.
A számviteli törvény szerint nem minden felmerült költség aktiválható vagyonként, ezért Immateriális javak és Tárgyi eszközök között aktiválásra került 6.291.802.866Ft beruházási érték. A víziközmű vagyon átadásra került a tagönkormányzatok részére. Társulásnál felmerült 58.758.197Ft költség érték nem volt vagyonként aktiválható.
A tagönkormányzatok a beruházással létrejött közmű vagyont a víziközmű törvény értelmében a 10 település közigazgatási területére víziközmű-szolgáltatás működési engedéllyel rendelkező Alföldvíz Zrt. részére adták át üzemeltetésre egy 2014-ben létrejött bérleti üzemeltetési szerződés alapján, amely jelenleg is hatályban van.
Az ivóvíz közszolgáltatás üzemeltetési feladatait a 10 település területén jelenleg is az Alföldvíz Zrt. látja el.