Navracsics: „Nehéz Mórahalomnál meggyőzőbb sikertörténetet találni”

2024.09.09.

A homokhátságon élő generációk szorgalmas munkálkodásának eredményeként 1989. március 1-jén Mórahalom városi rangot kapott. A 35 éves évfordulót színes programsorozattal ünnepelte a település a hétvégén. A szombat esti gálaműsoron közigazgatási és területfejlesztési miniszter is részt vett.

A miniszter úgy fogalmazott, hogy egy város számára nem a közigazgatási rang a legfontosabb, hanem az mindig egy civilizációs vívmány is. Rámutatott, hogy Mórahalom egészen különleges eredettörténettel bír a városok között. Megkülönböztette azokat a városokat, amelyek szerencsés földrajzi adottságuk miatt tehettek szert városi rangjukra, amelyek folyó torkolatánál, kereskedelmi utak kereszteződésénél alakultak, vagy egyházi központként váltak a többi település szervező erejévé. A másik csoportba azokat a városokat sorolta, amely településeknek egy párt vagy egy állami hatalom akarata adta meg a városi rangot.

Mórahalom nem tartozik egyik kategóriába sem. A saját családtörténetén keresztül a polgárok akaratából jött létre. Egy olyan közösség, amelyet tudjuk, hogy kik alapítottak, és azt is tudjuk, hogy az elmúlt bő évszázad során hogyan vált több család összefogásából előbb tanyaközponttá, faluvá, majd városi joggal rendelkező községgé, majd várossá, ma pedig járásszékhellyé – mondta a miniszter, majd úgy fogalmazott, hogy nehéz ennél meggyőzőbb sikertörténetet találni egy közösség számára, mint amivel Mórahalom büszkélkedhet.

– Tudjuk, hogy a homokháti emberek szívóssága, szorgalma, kemény munkája nem csupán magángazdaságokat, hanem olyan közjót teremtett, amely ma már Magyarország déli részének egyik központjává tette ezt a települést – mondta Navracsics, majd kiemelte, hogy ma már nem csak Magyarországon, de a határ másik oldalán is vonzó turisztikai, gazdasági, közigazgatási és kulturális központként tekintenek a településre.

A miniszter a magyar polgárosodás egyik nagyon fontos szeletének minősítette a mórahalmi családtörténeteket, amelyek rámutatnak a „magabíró magyar gazdára”, aki saját és családja boldogulásán túl a közösség építését, a közjó gyarapítását is szívén viseli.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára Mórahalmot a Dél-Alföld legdinamikusabban fejlődő településeként méltatta. Majd példaértékűnek nevezte, ahogyan a településen élők együtt gondolkodnak, közösen tesznek a jövőért.

Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere a várossá válás rögös útjának sikerét abban határozta meg, hogy a mórahalmiak zsinórmértéke kezdettől fogva az volt, hogy minden generáció többet hagyjon örökül utódainak, mint amennyit az elődöktől kapott. A jelen legnagyobb kihívásaként az Homokhátság elsivatogosodását említette, szorgalmazta a vízpótlás mielőbbi megvalósítását.

Forrás: delmagyar.hu
Fotó: Karnok Csaba